2025. 02. 22. szombat
Kétbodony SE – Patak FC
1 : 1 ( 1 : 1 )
Játékvezető: Szeles Patrik (Menczel József, Bárány Máté)
Kétbodony: Ivanics – Hornyák, Marsicki (Nagy J 82’), Ódor, Szorcsik, Kutnyik, Paróczi (Kiss T 88’), Nagy B, Jávor, Tóth J, Jele.
Patak: Pincze G – Tóth A, Pincze D, Csókási Cs, Mócsány R – Paulicsek M, Váró P – Horváth B, Oravecz R, Fábián L – Bogdány Zs
Góllövők: Kutnyik T (18′) ill: Marsicki (45′ – öngól)
Sárgalap: Jele (66′), Nagy B (83′) ill: Mócsány (60′), Bogdány (87′)
A két csapat kupa érdekeltsége miatt előre hozott bajnoki mérkőzésére került sor szombaton kora délután az érsekvadkerti pályán. Mint a mérkőzés napjára kiderült, nem a legjobb időpont volt ez csapatunk számára, mert pontosan tizenegy emberrel számolhattunk. Egy hosszú téli szünet után egy edzőmeccsel a lábakba, meccs és kondi hiánnyal jócskán számolva, bizakodóan vártuk a mérkőzést.
A mérkőzés folyamán Váró Péter vállalta fel a legtöbb párharcot és nyújtott kiegyensúlyozott jó teljesítményt.
A keményre fagyott talajon a hazai csapatnak volt lehetősége mindjárt a mérkőzés elején, de nem tudtak élni a lehetőséggel. Viszont ezt el mondhatjuk mi is, mert ezután sorra maradtak ki a mi helyzeteink és ziccereink! Szép lassan alakult ki a játék képe, mi igyekeztünk az egész pályát bejátszani és helyzetekig jutni, a bodonyiak pedig a gyors kontrákra álltak rá. Jól játszott a csapat, de a pálya mindkét felet meg viccelte, mert a labdakezelés ezen a fagyott talajon mestermunka volt a javából. Mégis többször a kapu elé kerültünk, de ha nem a talaj szólt közbe, akkor sajnos a mi figyelmetlenségünk, motiváció nélküli hozzáállásunk miatt nem lett gól egyetlen helyzetünkből sem. A 18. percben egy ártalmatlannak tűnő passzolgatás után került a jobb oldalra a labda, majd onnét egy beadás a hosszú oldalra és az érkező Kutnyik könyörtelenül ki használt! A gól és az egész támadás szó se róla, szép volt, de részünkről meg is lehetett volna akadályozni! Ezzel viszont a Kétbodony el is lőtte minden munícióját, vissza állt eredeti taktikájához és a kontrákra épített, mi pedig egyre nagyobb fölénybe kerültünk, de még az ajtó-ablak helyzetet is elpuskáztuk. A félidő utolsó másodperceiben egy jobb oldali szöglet után a hazaiak védőjéről balszerencsés módon a saját kapujába került a labda ezzel lett egál a félidő állása.
A folytatásban mindkét csapat be erősített, a hazaiak a védekezésükben, mi pedig a támadásainkban lettünk intenzívebbek. Már szinte csak a bodonyi térfélen folyt a játék, de a jól védekező hazaiak és az erőtlen támadójátékú patakiak harcából így mindig a hazaiak jöttek ki jól. A 75. percben Oravecz gondolta úgy, hogy ez így nincs rendjén és egy szép szólóba kezdett ami után a fölső kapufát találta telibe! Tulajdonképpen ez az egy említésre méltó esemény volt a második félidőben így a mérkőzés végül döntetlennel zárult. Hajrá Patak!
Bartyik Róbert: – Először is, szeretném megköszönni az érsekvadkerti sportvezetésnek, hogy befogadtak minket erre a mérkőzésre, sajnos a mi pályánk elég ramaty állapotban van még. A játék képe alapján igazságos döntetlen született, mi kontrára próbáltunk játszani, zártan védekeztünk, sajnos a félidő utolsó pillanatában egy szerencsétlen öngóllal egyenlített a Patak. Az edző meccsekhez képest sajnos elég kevesen voltunk, és remélem nem lesz nagyobb a sérültjeink száma… További sok sikert kívánok a patakiaknak, mi pedig megyünk tovább.
Bella Sándor: – Ilyenkor azzal kellene kezdenem, hogy a mérkőzés jól szolgálta a felkészülésünket, de amíg mások az edző meccseket játszák, nekünk már bajnokit kellett. Sajnos túl sok hiányzónk volt, pont tizenegyen voltunk. Hátrányba kerültünk, a gólt meg tudtuk volna akadályozni egy kis oda figyeléssel, ettől függetlenül egy szépen össze hozott találat volt a hazai csapat részéről! Jól játszottunk, de a támadásaink befejezésénél már a fejem fogtam, hogy miket tudunk ki hagyni! Legalább négy góllal kellett volna fordulni! A félidő utolsó másodpercében egy szögletet követően, öngóllal egyenlítettünk. A második játékrészben annyiban változott a kép, hogy kevesebb lett a helyzet, viszont nagyobb fölényre tettünk szert. A hajrában egy kapufáig jutottunk és ennyi. A labda birtoklás 80-20 százalék körül volt és úgy játszottunk döntetlent, hogy a mi gólunkat is az ellenfél szerezte! Azt hiszem, ez mindent el mond a támadó játékunk hatékonyságáról. A Kétbodony becsülettel meg küzdött azért, hogy ne maradjon pont nélkül, amire így rá is szolgált. A keményre fagyott talajon nagyobb volt a baleset és a sérülés veszély, úgy értesültem, hogy a hazaiaknál ketten is megsérültek így nekik mielőbbi gyógyulást kívánok! Ja, még valami! Ma megtanultunk Bartyik Robi kollégámmal valami újat a játékvezetéssel kapcsolatban, aki előbb és hangosabban ordít fel, az kap szabadrúgást! Gratulálok a Kétbodony csapatának és további sok sikert kívánok!