Oravecz Sándor a Patak SE elnöke
A felkészülés során neves ellenfelekkel is játszottunk edzőmérkőzéseket. Hasznosnak érzed-e ezeket a találkozókat?
Feltétlenül hasznosak voltak. Itt kezdték el az újonnan igazolt játékosok a beilleszkedést a csapatba, megismertük a magasabb felkészítést kapott csapatok játék szellemét, amiből tanulhattunk. Sajnos mindezek ellenére úgy tűnt, hogy a Vác elleni felkészülési mérkőzést nem mindenki vette komolyan, de a következő, Vasas elleni mérkőzésre azért már mindenki becsületesen felkészült. A Szlovákiában lévő mérkőzéseken a csapat egy bizonyos fajta keményebb, durvább játékstílussal találkozott, de ebben is fel tudtuk venni a harcot az ellenfelekkel, és úgy gondolom, ezt a játékstílust is gyakorolni kellett.
Elmúlt öt forduló, milyennek ítéled az eddig látottakat?
Szerintem a csapat nem tudta azt nyújtani, amire képes lenne. Volt harcos mérkőzés, volt kínlódás. Szendehely ellen hozta a csapat a kötelezőt, Ipolyszög ellen is elfogadható a döntetlen, bár itt nem tudni, hogy a csapat miért maradt még húsz percig az öltözőben. Szűgy nem képviselt nagyobb játékerőt a miénknél, Dejtárt pedig verni kellett volna. Tereske ellen nagy gólarányú győzelmet értünk el, de: minden mérkőzésre jellemző volt, hogy a csatáraink olyan labdákat kaptak, amit lehetetlen volt elérni. Ha mégis jó volt a passz, akadt, hogy a csatár elfelejtette az összjátékot, pedig ezzel akár mérkőzést lehetett volna nyerni. Nem akarom megbántani a középpályásainkat, de úgy tűnik, mintha meg lennének elégedve önmagukkal, de nem kéne.
Kik azok akikkel elégedett vagy, és kitől vársz többet?
Én először Pince Gábor játékát dicsérném meg, igaz hogy ő is hibázott, de utána már nem áll senki, aki helyette javíthatna. Keresztes Zoli, bár ő a csapat legidősebb tagja, mindent megtesz a győzelemért, és mindig jó formában játszott. A csapat eddigi legjobbjának Kacsát tartom, főleg amikor hátvédként meg tesz mindent, kisegíti társait, akár a Dejtár elleni, akár a Tereske elleni mérkőzést veszem alapul. Főleg Tereske ellen segített a társainak sokat, góloktól mentette meg a csapatot. Csejk Balázst állandó harcossága dicséri. Úgy érzem, ők azok, akik legtöbbet tettek eddig. Az a gond, hogy ezek a játékosok mind védő szerepkörben játszanak. Komjáti, és Joci sokat futnak, (Komjáti több gólt is rúgott, s ezért dicséret illeti) de néha feleslegesen, túl rossz labdák beérésére fektetik energiájukat, olykor túl cselezik magukat. A középpályásainktól egyértelműen többet várok, játékban kiemelni senkit nem tudok. Még egy játékost kell megemlíteni, Pince Dávidot, aki tud jól is játszani, de elfelejti,hogy az edzője milyen utasítást adott néki, hátvédként sokszor fölöslegesen lehet őt megtalálni elől, nem ér vissza időben, így hátvéd társaira sokkal nagyobb feladat hárul.
A tavalyihoz képest átalakult a csapat,sok a fiatal játékos a keretben, ráadásul sérültjeink is vannak, erősödött-e a csapat?
Ha a csapat leveti az előzetesen leírt hibákat,a fiatal játékosok kicsit komolyabban veszik ezt a játékot, egyértelműen erősödött, és úgy gondolom, bár Gergely és Imi nagyon hiányzik a csapatból, tudjuk őket pótolni.
Mit vársz a csapattól a hátralévő mérkőzéseken, illetve a bajnokság végén hova várod a csapatot?
Nehéz kérdés, de én minden mérkőzésen győzelmet várok a csapattól, és ha a hátralévő mérkőzéseket megnyerjük, nem nehéz kiszámolni, hová várom a csapatot. A dobogót minden félekép elérhetőnek tartom. Egy a lényeg, ha a csapat ki is kap, akkor is tegyen meg mindent a győzelemért, mert emelt fővel csak így hagyhatja el a játékteret. Azt a hozzáállást elutasítom, amit a csapat az elmúlt bajnoki idényben Ipolyszögön művelt.
Az ifjúsági csapat két aranyérem után idén is vezeti a tabellát! Képesnek tartod-e a csapatot arra, hogy újra megvédje a bajnoki címet?
Mindenfélekép képesnek, sőt kötelességének is tartom a bajnoki cím megvédését .Ha megnyerik a bajnokságot, tripláznak, ezzel történelmet írnak. A játékos keret ehhez meg van, és ha esetleg szükséges, a felnőtt csapatból is lehet erősíteni hogy ezt a címet az ifi csapat újból elérje.