Dejtár SE – Patak FC 1 : 2 ( 0 : 0 )
Játékvezető: Gecse Zoltán (Dr. Varga Patrik Balázs, Homoki Gábor)
Dejtár: Homolya – Gál M, Pap, Balatoni, Puruczki (Vachó 77′), Varga G, Kovács G, Szorcsik, Balla, Szilágyi, Keresztes G.
Patak: Pincze G – Kürtössy (Fábián L 73′), Pincze D, Csókási Cs, Mócsány R – Váró P (Forgács L 46′), Paulicsek M – Horváth B (Németh L 46′), Oravecz R (Takács G 73′), Dombi D (Busai B 92′) – Kovács R.
Góllövők: Kovács G (82′) ill: Mócsány R (79′), Kovács R (87′-büntető)
Sárgalap: Szorcsik (86′) ill: Pincze D (45′), Bella S (64′)
Az alapszakasz utolsó mérkőzéséhez érkeztünk, a szezon legnívósabb összecsapása a Dejtár elleni örökrangadóhoz. Az már korábban eldőlt, hogy mind két gárda az első négyben végez, de a rájátszásban a hazaiak már csak a bronzéremért játszhatnak. Nekünk kellett a három pont, hiszen csapatunk a jó erőkből álló Szügy csapatával küzd a végső sikerért.
Paulicsek Márk (fehérben) nagy mezőnymunkája is kellett a mai sikerhez.
Rangadóhoz méltón indult a találkozó, a csapatok nem kóstolgatták egymást. Az első helyzetre sem kellett sokat várni, Dombi labdaszerzése után távoli lövését tolta kapu fölé a hazai kapus. Válaszul nem sokkal ezután Gál M lőtt közelről a kapufára, de ezt lesről szerezte. A csapatok gyűrték egymást rendesen, a védelmeknek volt dolguk bőven. Egy hazai szöglet csapódott felülről a kapufára, igazából veszély nem volt benne, majd Kovács Robi kapott egy szép kiugratást, de a kapus mellett már nem sikerült elvinnie a labdát így oda lett a gólszerzési lehetőség. Küzdöttek a csapatok, meglepő volt, hogy egy-két szabadrúgást nem ítélt meg a játékvezető, de az igazi felháborodást az váltotta ki amikor csatárunk Kovács elleni egyértelmű szabálytalanságot nem büntette! Bizony ez egy teljesen jogos tizenegyes lett volna! A félidő gól nélkül ért véget, a szünetben érkezett csapatunkba Németh és Forgács akik Horváth és Váró helyére álltak be. Valamivel többet birtokoltuk a labdát, mint az első játékrészben és ismét Kovács lábában volt a gól, de parádés megoldása után a kivetődő Homolya megfogta a lövését. Puruczki elé került a labda, aki centikkel gurított el a kapunk mellett, majd jött a vezető találatunk, nem is akármilyen! Labdaszerzés után Paulicsek, Pincze D, Mócsány volt a labda útja, utóbbi tolt néhány métert rajta, majd mintegy negyven méterről lőtt a kint álló kapus fölött a léc alá! Szép találat volt! Aztán elérkeztünk a 81. perchez, ekkor szabadultak el végleg az indulatok! Kovács kapott remek kiugratást a védőktől, már előnyben volt mikor Szorcsik fellökte, Ez mindenhol tizenegyes csak a mi játékvezetőnknél nem volt az! A második tiszta büntetőt nem adta meg, ekkorát tévedni nem lehet gondoltuk, de a „spori” rácáfolt erre. Mivel nem fújt büntetőt a Dejtár volt játékba, egy középre ívelt labdát Kovács Gergely kézzel tett maga elé és utána már nem volt nehéz dolga a kapuba lőni! Természetesen a gólt megadták, mi pedig értetlenül álltunk, hogy miért történik mindez? Ennyit tévedni egy csapat kárára nem lehet. A mérkőzés 87. percében a hazai kaputól tizenhét méterre szabadrúgáshoz jutottunk, Hozzá kell tenni, nem volt szabálytalanság, egész mérkőzés folyamán ettől tisztább egyértelműbb eseteknél néma maradt a síp, de ezt a kamu esetet befújta. Takács tekerte el a labdát ami pont befért volna a bal alsó sarokba, de egy védő előre dőlve a felső karjával ütötte ki a labdát. A büntetőt Kovács Robi értékesítette és a hátralévő néhány percben már nem történt semmi, így ha nehezen is, de elhoztuk a három pontot Dejtárról. Szép volt fiúk! Hajrá Patak!
Balga Ferenc: Ismét csak dicsérni tudom a csapatom. Jól játszottunk és helytálltunk, de újra pont nélkül maradtunk. Az első félidőben még úgy éreztem, kicsivel jobbak is vagyunk, a második játékrészre a rövid keretünknek köszönhetően elfáradtunk. Nem szeretek a játékvezetővel foglalkozni, mert ők is amatőrök, mint mi, de ennek a rangadómnak a szintjére nem tudott felnőni. Szerintem több kétes szituációt a mi javunkra ítélt, elfogadtam volna, ha esetleg emberhátrányba is kerülünk. Viszont a két legnagyobb hibát a mi kárunkra fújta. A hajrában tizenhat méterről szabadrúgást kapott ellenfelünk, ahol egyértelműen semmi nem történt. Ezután egyből büntetőt ítélt, de leszorított kéznél a védőnk vállát érte a labda. Egy döntetlen szagú meccsen, a bíró eldöntötte a végkimenetelt. Mindent elárul, ha a lefújás után a győztes csapat szurkolói szidják a bírót, ez inkább fordítva szokott lenni. Egyébként a vártnak megfelelően, nyílt sisakos, jó iramú találkozót láthattunk. Örömteli, hogy ezen a szinten ilyen érdeklődést tud kelteni ez az összecsapás. Mindkét csapatnak gratulálok, soha rosszabb meccset!
Bella Sándor: Aludnom kellett egyet mielőtt bármit is mondok erről a mérkőzésről úgy, hogy senkit se bántsak meg, nincs szándékomban! Maga a mérkőzés, mint ahogy az lenni szokott parázs hangulatú jó iramú és sportszerű volt, mind két csapat rangadóhoz méltóan állt a mérkőzéshez. Az első félidő kiegyenlített játékot hozott gól nélkül, a második játékrész picivel talán a miénk volt, a Dejtár kontrákkal el-el jutott azért a kapunk elé. A gólok az utolsó negyed órán belül estek így egy végig nyíl és izgalmas mérkőzésen, ha nehezen is, de begyűjtöttük a bajnoki pontokat! Van azért még valami, ami mellett most már én sem akarok szó nélkül elmenni! Tisztelem a játékvezetőket, nem szokásom velük foglalkozni, de most nagyon ki kívánkozik belőlem! Emberek vagyunk, hibázhatunk, hibázhatok én is a játékosaim is és persze a játékvezetők is! Arra gondolni, hogy bárki szándékosan egy csapat ellen ténkedjen, meg sem fordul a fejemben, de az már elgondolkodtató, hogy kilencven perc alatt csak az egyik csapat szenved az ítéleteitől. Két jogos büntetőt és több szabadrúgást kérhetnénk számon, valamint a hazaiak egyenlítő találatát, ami előtt járt volna a büntető, majd a kontrából kezezés után egyenlített a hazai csapat. Az is ide tartozik, hogy a meccs végén befújt büntető előtt meg egy kamu szabadrúgást ítélt a javunkra! A tizenegyes előtti kezezés pedig ugyanaz volt, mint a hazai egyenlítő találat előtt! Vagy akkor mindkét oldalon kéz a kéz, vagy egyiken sem! Sajnálom, hogy ez így alakult, még egyszer mondom, részemről nincs harag, de bosszúság igen, mert kilencven percen keresztül végig „tévedni” egy csapat kárára nem lehet!